Nem cöliákiás gluténérzékenység diéta
Tartalom
Napjainkban jelentősen megnövekedett a glutén fogyasztásához társított betegségek és intoleranciák köre, így a glutén fogyasztásával kapcsolatos témakörök is egyre népszerűbbé váltak, és a sok ellentétes információ hatására egyre többen kerülik vélt vagy valós egészségügyi okból a gluténtartalmú ételek fogyasztását.
Gluténérzékeny? Nem is olyan biztos! Így derítheti ki!
Mi is a glutén? A glutén másnéven sikér két komponensből álló fehérje, ami főként búzában, árpában és rozsban megtalálható, és az ezen alapanyagokból származó fő fehérjeforrás.
A gluténfogyasztás indukálta betegségek közé sorolandó a cöliákia, búzaallergia, illetve a nem-cöliákiás gluténérzékenység. A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetében a gluténtartalmú ételek fogyasztása után kialakulnak a cöliákiára jellemző emésztőszervrendszeri és generalizált tünetek, ám a cöliákia autoimmun folyamata labor-és szövettani vizsgálattal nem igazolható. A glutén fogyasztása után kialakuló leggyakoribb emésztőszervrendszeri tünetek a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, a leghatékonyabb diéta, illetve ezek mellé gyakran nem emésztőszervrendszeri tünetek is társulnak, mint például fáradtság, bőrelváltozások, fejfájás vagy fogyás.
Nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a tünetek gluténmentes diéta alatt általában mérséklődnek.
A tünetek sokszínűsége és a pontos diagnosztikai vizsgálatok hiánya miatt a betegség igazolása nehézkes és ezidáig patomechanizmusa sem tisztázott. Egy ben publikált tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja mi történik, amikor nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedő alanyok gluténmentes és gluténtartalmú étrendet kapnak. A gluténfogyasztás kimutatására a GIP nevű vegyületet vizsgálták, mely székletből és vizeletből egyaránt kimutatható és korrelál a szervezetbe bevitt sikér mennyiségével, ugyanis az emésztőszervrendszer nem képes azt lebontani.
Nem cöliakiás gluténérzékenység
A kísérletben paradicsomlé fogyókúra egy csoportját egészséges, illetve másik csoportját önbevallás szerint nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedő személyek alkották, akiknek előzetes vizsgálatokkal sem vérből sem pedig szövetmintából nem volt igazolható cöliákia betegsége. A kutatás első 7 napjában mindkét csoport glutént nem tartalmazó placebokészítményt kapott, hogy a résztvevők emésztőszervrendszeri panaszait feljegyezzék glutén bevitele nélkül.
Nem cöliákiás gluténérzékenység diéta következő két hétben a résztvevők növekvő dózisban kaptak gluténtartalmú kapszulákat, hogy összefüggést keressenek a tünetek kialakulása és a bevitt glutén mennyisége között, majd ezután újabb gluténmentes diéta kezdődött. A GIP-enzim szintjét folyamatosan monitorozták a résztvevőknél, hogy megvizsgálják, a gluténmentes periódus alatt mennyire voltak együttműködőek az előírt étrenddel.
A kísérleti időszak közben minden hét végén az alanyok tüneteiket a hivatalos Cöliákia Tünet Index Celiac Symptom Index-CSI szerint jegyezték fel, mely 16 kérdés alapján vizsgálja a leggyakoribb emésztőszervrendszeri és általános tüneteket pl: hasi fájdalom, hányinger, puffadás, fejfájás, energiaszint stb…. A kérdésekre adott válaszokat összegezve a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést a tünetek megjelenése és a gluténfogyasztás között.
Az egyetlen tünet a fejfájás volt, melynek jelenléte a válaszok alapján megközelíti a statisztikailag jelentős határértéket, továbbá a székrekedéses panaszok jelenléte is nem szignifikánsan emelkedett gluténfogyasztás hatására mind a nem-cöliákiás gluténérzékeny, mind pedig az egészséges kontrollcsoportban. A vizsgált GIP értékek a kontrollcsoport esetében magasabbak voltak a gluténmentes periódus alatt, tehát a nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedők csoportja együttműködőbbnek bizonyult a kísérleti periódus alatt előírt diétával.
A glutén emésztőszervrendszeri hatásait sok különböző tanulmány vizsgálata már nem cöliákiás gluténérzékenység diéta ig visszamenőleg.
Számos korábbi tanulmány tanúsága szerint a gluténbevitel okozhat különböző panaszokat olyan egyénekben is akiknél cöliákia betegség nem igazolható, de ezzel ellentétben megannyi kísérlet cáfolja ezeket az összefüggéseket és a FODMAP fermentálható F oligoszacharidok Odiszacharidok Dmonoszacharidok Més and poliolok P típusú cukormolekulákat teszi felelőssé a tünetek megjelenéséért.
Az ismertetett tanulmány ugyan nem hivatott meghatározni a panaszokat okozó vegyületek csoportját, azonban megerősíti azt az álláspontot, miszerint a gluténfogyasztás nem hozható egyértelműen összefüggésbe a nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedő emberek panaszainak kialakulásával, továbbá gyengíti annak az elméletnek a helytállását, miszerint ebben a betegségben szenvedők észlelik amikor glutént fogyasztanak.
A kutatás hiányossága, hogy a résztvevők panaszait önbevallás alapján értékelték, továbbá hogy a kutatási időszakban, habár edukálták őket az étkezésre vonatkozóan, nem minden ételt előre elkészített formában kaptak meg, így nem is tudtak minden étkezést megfelelően ellenőrizni.
Nem cöliákiás gluténérzékenység
Mivel nem létezik egyértelmű marker amely kimutatná a nem-cöliákis gluténérzékenységet, a résztvevők szenvedhettek egyéb emésztőszervrendszeri betegségben, mint például az irritábilis bél szindróma, vagy a vékonybél baktériumainak túlszaporodása SIBOmelyek tünetei szintén hasonlóak a nem-cöliákiás gluténérzékenységhez.
Összességében elmondható tehát, hogy a kutatási alanyok beszámolói szerint szignifikáns összefüggés nem volt kimutatható a panaszok jelentkezése és a gluténbevitel között, továbbá hogy a nem-cöliákiás gluténérzékenységben szenvedők nem voltak képesek azonosítani mikor kaphattak gluténtartalmú ételeket. A kapott eredmények arra engednek következtetni, hogy habár számos tünet megjelenését a gluténfogyasztással indokolják, ezt a jelen kutatási eredmény szakmailag nem támasztja alá.
Amennyiben szeretnéd kipróbálni a növényi alapú táplálkozást csatlakozz a 7 napos vegán kihívás programhozvagy kérj privát mentorálást. Symptoms of gluten ingestion in patients with non-celiac gluten sensitivity: A randomized clinical trial.
