Rostdús étrend. Étkezési rostok
Tartalom
Mit jelent pontosan a rostdús étrend, és miért is jó nekünk?
- Fogyókúra változókorban
- Szimpatika – A rostdús étrend hatása az egészségre
- Étkezési rostok
- Tippek, hogyan legyen rostosabb a menü
- Ételek, melyek tele vannak rosttal | Házipatika
Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó?
Csak egy újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit hamarosan felvált egy másik? Nagyon kevés rostot fogyasztunk naponta, — írja a Webbeteg portál szakértője — holott a megfelelő rostbevitel nélkül aligha lesz rendben az emésztésünk.
Ami nélkül nincs egészség: 12 tipp a rostbevitelhez
Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a sárgarépa és az uborka.
Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok. A rostban gazdag étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely rostdús étrend hozzájárul a kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez.
Mit is azok a rostok?
- Fogyókúra a holddal
- One moment, please
- Székrekedés és pluszkilók ellen: így működik a rostdiéta! - Fogyókúra | Femina
- Így tudsz minél több rostot bevinni a szervezetedbe egyszerűen! | madmattr.nl
- Amit a rostdús táplálkozásról tudnod kell | Clean Eating Magyarország
Az élelmi rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, amelyek létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben. E csoportba tartoznak a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani.
Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak, és azok, amelyek vízben oldhatatlanok.
Olvasási mód:
Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, rostdús étrend sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad.
Main navigation
Miért karcsúsító étrend nekünk a rostok? A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle.
Dr. Dabóczi Andrea, a Paleomedicina munkatársa, a Tartós Fogyás Orvossal Program vezetője
Itt történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek.
A baktériumok lebontják az oldható rostokat, és előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét. Ha mi a helyes étrend mikroorganizmusok nem jutnának megfelelő mennyiségű táplálékhoz, nem növekednének és szaporodnának megfelelő ütemben, amely számos káros egészségügyi következménnyel járhat.
Székrekedés esetén hasznosak a különböző magvak és gabonafélék
A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük.
Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat. Ráadásul kalóriát sem tartalmaznak.
Édeskömény: mi mindenre jó?
A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik rostdús étrend szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.
Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.